Konténerek és virtualizáció egyszerűen: Proxmox 5.1

172 learners taking this course

Vagy belépés a megvásárolt kurzusod eléréséhez.
Bár a konténer technológia elsöprő erővel érkezett, nem jelenti azt, hogy a virtualizáció kihalna. A konténerek nagyon jók, amikor azonos operációs rendszert szeretnél a gazdagépen belül. Ilyenkor megspórolhatod a hardverek emulálását és a kernel futtatását. De ha az operációs rendszer eltérő (pl. Linux szerveren Windowst szeretnél futtatni), a virtualizáció az egyetlen megoldás.
A kérdés az, saját környezet elkészítésekor melyiket válaszd? A jó hír az, hogy nem kell választanod. A kettő teljesen jól megfér egymás mellett. És nem csak úgy, hogy a konténereket is egy-egy virtuális gépbe teszed (néha ez is lehet hasznos), hanem úgy, hogy egy környezetben dolgozhatsz mindkettővel.
Mielőtt a hogyanba belemennénk, nézzük meg milyen konténer- és virtualizációs-technológiákból tudsz választani. Mert mindkettőből van több is. Az egyszerűbb eset a virtualizáció. Bár itt is van több lehetőséged (Xen, KVM, stb.), a legegyszerűbb a KVM, hiszen az ott van a kernelben gyárilag. A konténerek világa már nem ilyen egyértelmű: ha a virtualizációt szeretnéd kiváltani, vagyis csak meg akarod spórolni a felesleges erőforrás-fogyasztást és adminisztrációs többletet, akkor egy LXC kiváló választás. Ha modern DevOps környezetet szeretnél, akkor viszont célszerűen Docker vagy rkt alapon csinálod, melyre rákerül még valami cluster technológia (Swarm, Kubernetes, stb.).
Mivel ez egy Linux képzés, most a hagyományos megközelítéssel foglalkozom: hogyan készíts saját szervert KVM és LXC alapon. A cél elsősorban belső hálózatok kiszolgálásának megalapozása modern technológiával. Erre az egyik legjobb megoldás a Proxmox használata. Minimális Linux ismeretekkel el tudsz indulni és megbízható, jól menedzselhető környezetet kapsz, melyben virtuális gépeket és konténereket is futtathatsz. Méghozzá KVM és LXC alapokon. Pont ezt akartuk.
A képzésen megismerkedsz a Proxmox haladó telepítésével saját hardveren. A telepítéshez szoftveres RAID-et használsz ZFS alapon. Akár virtuális gépeket, akár konténereket akarsz futtatni, ez a legjobb. Megtanulsz virtuális gépet- (a példa egy Windows 2016 szerver lesz) és konténert (itt egy CentOS-t veszünk példának) készíteni és menedzselni. Nem fogunk megállni a grafikus felület használatánál: ahhoz, hogy biztonsággal üzemeltess egy szervert, minimálisan ismerned kell a motorháztető alatti technológiákat is: egyrészt a Proxmoxnak is van parancsosori kezelése, másrészt a ZFS, KVM és az LXC “gyári” kezelését is illik alapszinten ismerni. A képzésen megtanulod ezeket is, hogy ne kelljen mindig mindenért a webes felülethez nyúlj.
A képzés végére megtanulsz egy önálló Proxmox szervert telepíteni és abban virtuális gépeket készíteni, azokat menedzselni akár parancssorból is. De nem fogunk itt megállni: a következő képzésen a most tanultakra alapozva magas rendelkezésre-állást nyújtó clustert tanulsz meg készíteni a Proxmox segítségével. Ott olyan témák kerülnek majd elő, mint a megfelelő storage kiválasztása (pl. CEPH, hogy ne kelljen külön storage szervert építs, de később – az már egy hamradik képzés lesz – megtanulsz saját HA storage környezetet is építeni). A képzés sorozat célja, hogy nagy megbízhatóságú, könnyen menedzselhető vállalati szerver környezetet tudjál készíteni a lehető legolcsóbban.

Leckék

X